Daron Acemoglu és James A. Robinson nagyon egyszerű, de annál fontosabb alapkérdéseket feszegetnek:

Miért gazdag az egyik ország, és miért szegény a másik?

Mivel magyarázható a nemzetek eltérő fejlődése: kulturális különbségekkel, vagy a földrajzi, éghajlati adottságokkal?

Világsikerű könyvükben új megvilágításba helyezik eddigi elképzeléseinket a világ egyenlőtlen fejlődéséről. Tizenöt éves közös kutatásuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetek társadalmi-gazdasági jóléte vagy elszegényedése elsősorban az intézményi, hatalmi struktúrától függ. Számos történelmi példát vonultatnak fel, a Római Birodalomtól kezdve a maja városállamokon, a középkori Velencén, a Szovjetunión, Latin-Amerikán, Anglián, Európán és az Egyesült Államokon át egészen Afrikáig, hogy igazolják új politikai gazdaságtani elméletüket.

A történelmet, a politikatudományt és a közgazdaságtant remekül ötvöző, magával ragadó mű mindannyiunk számára tanulságokkal szolgál a fejlődés kérdéseiről.

Tartalom:

Előszó
Miért vonultak az egyiptomiak a Tahrir térre, hogy megdöntsék Hoszni Mubarak uralmát? Hogyan érthetjük meg ezen keresztül könnyebben a jólét és a szegénység mögött húzódó okokat?

1. Olyan közeli, mégis olyan más
Az arizonai és a sonorai Nogalesben ugyanolyan emberek élnek, ugyanolyan a kultúra, és ugyanolyanok a földrajzi adottságok. Mi okozza, hogy az egyik gazdag, a másik pedig szegény?

2. Téves elméletek
A szegény országok nem a földrajzi vagy kulturális sajátosságaik miatt szegények, és nem is azért, mert vezetőik nem tudják, milyen politikával biztosíthatnák polgáraik jólétét.

3. A jólét és a szegénység megteremtése
A jólét és a szegénység az intézmények alkotta ösztönzők függvénye, azt pedig, hogy egy országnak milyen intézményei vannak, a politika határozza meg.

4. Apró különbségek és kritikus fordulatok - a történelem súlya
Hogyan alakítják a politikai konfliktusok az intézményrendszert, és hogyan formálja a múlt a jelent?

5. „Láttam a jövőt, és működik!” - Növekedés kizsákmányoló intézményrendszerben
Mi az, ami közös Sztálinban, Shyaam királyban, a neolitikus forradalomban és a maja városállamokban, és mindez hogyan magyarázza, hogy Kína jelenlegi gazdasági növekedése nem tarthat a végtelenségig?

6. Eltávolodás
Hogyan alakulnak át idővel az intézmények, amelyek gyakran lassan, de biztosan eltávolodnak egymástól?

7. Fordulópont
Hogyan változtatta meg Anglia intézményrendszerét az 1688-as politikai forradalom, és hogyan vezetett el az ipari forradalomhoz?

8. Csak ne nálunk! - A fejlődés korlátai
Miért voltak a politikai hatalmasságok - számos országban - ellenségei az ipari forradalomnak?

9. Visszafordított fejlődés
Hogyan szegényedtek el hatalmas területek az európai gyarmatosítás következtében?

10. Terjedő jólét
Mivel magyarázható, hogy a Föld egyes részein nem a brit utat járva teremtettek jólétet?

11. Kedvező körforgás
A jólétet ösztönző intézmények olyan, pozitív visszacsatolási láncokat hoznak létre, amelyek megakadályozzák, hogy az elit aláássa azokat.

12. Ördögi kör
A szegénységet teremtő intézmények negatív visszacsatolási láncokat generálnak, és hosszú időn át fennmaradnak.

13. Miért buknak el nemzetek napjainkban?
Az ok: az intézményrendszer, az intézményrendszer és ismét csak az intézményrendszer.

14. Kitörési pont
Hogyan tudtak az egyes országok az intézményrendszer átalakításával kitörni a megszokott gazdasági kerékvágásból?

15. A szegénység és a jólét értelmezése
Máshogy is alakulhatott volna a történelem, és ha ezt tudjuk, megértjük, miért bukott el mindeddig a szegénység legyőzésére tett kísérletek túlnyomó többsége.

Köszönetnyilvánítás
Irodalomjegyzék és források
Felhasznált irodalom
Név- és tárgymutató

Részlet a Miért buknak el nemzetek? című könyvből