Erik Schmidt, Jonathan Rosenberg: Google - Így vezetünk mi

Miért rosszak az üzleti tervek?

Miképp lehet napjaink folyamatosan változó környezetében mindenki másnál jobb terméket előállítani?

Hogyan lehet felismerni és elcsábítani a „kreatív zseniket”, akik képesek kitalálni a jövőt és megvalósítani a lehetetlent?

Eric Schmidt és Jonathan Rosenberg már sokat tapasztalt és elismert vezetők voltak, amikor több mint egy évtizede a Google-hez kerültek. Hamar rájöttek azonban: ha ennél a cégnél sikereket szeretnének elérni, mindent újra kell tanulniuk az üzleti menedzsmentről.

A Google - Így vezetünk mi azokról a vállalatvezetési elvekről szól, amelyeket Eric és Jonathan a cég felépítésében - kultúra, toborzás, kommunikáció, stratégia, innováció - végzett munkájuk során tanultak.

A cég ikonná vált két vezetője színes anekdotákon és most először nyilvánosságra hozott sztorikon keresztül, élvezetes stílusban foglalja össze a Google egyedülálló szemléletét és módszereit.

„Az idők során megtanultam, hogy borzasztó nehéz valódi becsvágyat csepegtetni egy csapatba, mert a legtöbb embert nem erre nevelik. Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy bizonyos dolgok lehetetlenek, ahelyett hogy a világ tényleges működéséből kiindulva inkább azt keresnék, mi lehetséges. Ezért a Google-nél rengeteg energiát fektettünk abba, hogy független gondolkodókat toborozzunk, és nagyra törő célokat tűzzünk ki.”

Larry Page

A Google társalapítója és vezérigazgatója

ELŐSZÓ

BEVEZETÉS - MIT TANULTUNK A TŰZVONALBAN?
„Csak menj, és beszélj a mérnökökkel!” 
A Finnország-terv 
Amikor a megdöbbentő nem megdöbbentő 
Sebesség 
A kreatív zsenik 
Egy mókás projekt kettőnk számára 
A fel nem épített piramisok

KULTÚRA - EGY CÉGNEK HINNIE KELL A SAJÁT SZLOGENJEIBEN
Minél zsúfoltabb, annál jobb 
Együtt dolgozni, enni és élni 
A szüleink tévedtek – a rendetlenség igenis erény 
Nem kell a HiPPO-kra hallgatni 
A hetes szabály
Mindenki álljon a saját lábán! (Vagy mégsem?) 
Átszervezés egy nap alatt 
A Bezos-féle kétpizzás szabály 
A legnagyobb hatású emberek köré kell szervezni a céget 
Száműzni kell az ügyeskedőket, de érdemes harcolni a primadonnákért 
A jó értelemben vett túlhajszoltság 
Az igen kultúrájának megteremtése 
A móka, nem Móka 
„Mindenki vegyen fel valamit!” 
Ah’kha’rje! 
„Ne legyünk gonoszak!”

STRATÉGIA - AZ ÜZLETI TERVEK ROSSZAK
A technikai újításokra érdemes tenni, nem a piackutatásra 
A kombinációs innováció időszaka 
Nem kell gyorsabb lovat keresni 
Léptéket kell váltani 
Coase és a cég természete 
Specializálódni kell 
A nyílt legyen az alapértelmezett! 
A nyílt legyen az alapértelmezett, kivéve…! 
Nem a versenytársakkal kell foglalkozni

- Eric jegyzetei egy stratégiai tanácskozáshoz

TEHETSÉG - A TOBORZÁS AZ EGYIK LEGFONTOSABB TEENDŐ
A csordaszellem 
A szenvedélyes emberek nem használják ezt a szót 
A tanulásra képes embereket érdemes felvenni 
A LAX-teszt 
Ötletek, amelyeket nem lehet tanítani 
Résnyitás 
Mindenki ismer egy rendkívüli embert 
Az egyik legfontosabb képesség az interjúztatás 
Elég egy interjúra fél óra 
Véleményalkotás 
A munkaerő-felvétel nem működhet baráti alapon 
A toborzás minősége fontosabb, mint a gyorsasága 
Az aránytalan javadalmazás 
Az M&M’s-eket kell lecserélni, és a mazsolákat kell megtartani 
Akit nem lehet rávenni, hogy maradjon, azt el kell engedni (ha már minden kötél szakad) 
Nem kellemes kirúgni valakit 
- Toborzás Google módra 
- Karrier – a legjobb az F–16-os

DÖNTÉSEK - A KONSZENZUS IGAZI JELENTÉSE
Adatok nélkül nem lehet dönteni 
Nem szabad bedőlni a bólogatók igenjének 
Fel kell ismerni, mikor kell csengetni 
A kevesebb (döntés) több 
Amikor naponta kell megbeszéléseket tartani 
„Mindkettőtöknek igaza van!” 
Legyen minden megbeszélésnek gazdája! 
A lovastörvény 
„Fordítsuk időnk 80%-át bevételeink 80%-ára!” 
Utódlási tervre is szükség van 
- A világ legjobb sportolóinak is kell edző, miért ne kellene az üzleti életben?

KOMMUNIKÁCIÓ - ÁTKOZOTTUL JÓ ROUTERNEK KELL LENNI
Legyen természetes a nyitottság! 
Ismerni kell a részleteket 
Félelem nélkül ki lehessen mondani az igazságot 
Kezdeményezni kell a párbeszédet 
„Az ismétlés nem rontja el az imát” 
„Milyen volt Londonban?” 
Önértékelés 
Emailbölcsességek 
Kommunikációs szabályzat 
Kapcsolatok, nem pedig a hierarchia

INNOVÁCIÓ - LÉTRE KELL HOZNI AZ ŐSLEVEST
Mi is az az innováció? 
Az innovatív környezet 
Az ötletek természetes kiválasztódása 
A felhasználóra kell összpontosítani 
„Gondolkodjunk nagyban!” 
(Majdnem) megvalósíthatatlan célokat kell kitűzni 
A 70/20/10-es szabály 
A 20%-nyi idő 
- Jonathan kedvenc 20%-os projektje 
Ötletek bárhonnan jöhetnek 
A „piacra dobás és ismétlés” módszere 
Jól is lehet kudarcot vallani 
Nem a pénzről szól

KONKLÚZIÓ - AZ ELKÉPZELHETŐ ELKÉPZELHETETLEN
A „Downton Abbeytől” a Diapers.comig 
Ki jár sikerrel és ki vall kudarcot a platformok világában? 
A közösségi web (és egy Facebook nevű startup) megjelenése 
A legnehezebb kérdéseket kell feltenni 
A kormányok szerepe 
A nagy problémák informatikai problémák 
A jövő oly fényes… 
A következő kreatív zseni

Fogalomtár 
Köszönetnyilvánítás 
A szerzőkről 
Jegyzetek 
Név- és tárgymutató

Jonathan Rosenberg 2002-ben csatlakozott a Google-höz, és az olyan fogyasztói, reklámozói és partneri termékek tervezését és fejlesztését irányította, mint a Search, az Ads, a Gmail, az Android, az Apps és a Chrome. Jelenleg a Google vezérigazgatója, Larry Page tanácsadójaként dolgozik.

Eric Schmidt 2001 és 2011 között volt a Google vezérigazgatója. Szárnyai alatt a cég szilícium-völgyi startupból a globális technológia zászlóshajójává fejlődött, több mint 55 milliárd dolláros éves bevételt termel, és több mint 40 országban van irodája. Jelenleg a Google igazgatótanácsának elnöke.