Malcolm Gladwell: Dávid és Góliát

Háromezer évvel ezelőtt az ókori Palesztina egyik csataterén egy pásztorfiú diadalmaskodott egy hatalmas harcos felett mindössze a parittyájával. Dávid és Góliát története azóta az esélytelen kisemberek és a sebezhetetlen óriások közötti küzdelem jelképévé vált. Dávid győzelme valószínűtlen és csodával határos. A fiúnak nem volt esélye.

Vagy mégis?

Malcolm Gladwell megkérdőjelezi az akadályok és hátrányok szerepéről kialakított elképzeléseinket, és újraértelmezi, mit jelent a diszkrimináció áldozatának lenni, elveszíteni egy szülőt, középszerű iskolába járni, vagy egyéb látszólagos hátránnyal indulni az életben. Ezek a lebilincselő történetek szemléltetik, milyen sokszor fakadnak világunk szépségei és jelentős értékei megpróbáltatásokkal teli élethelyzetekből.

BEVEZETÉS: Góliát
„Hát kutya vagyok én, hogy bottal jössz ellenem?”

I. A HÁTRÁNYOK ELŐNYEI (ÉS AZ ELŐNYÖK HÁTRÁNYAI)

1. Vivek Ranadivé 
„Az egész totál véletlen volt. Úgy értem, az apám korábban soha életében nem kosarazott.”
2. Teresa DeBrito 
„A legnagyobb osztályomba huszonkilenc gyerek járt. Hű, az bizony csodás volt!”
3. Caroline Sacks 
„Ha a Marylandi Egyetemre mentem volna, ma is tudományos pályán lennék.”

II. A KÍVÁNATOS NEHÉZSÉG ELMÉLETE

4. David Boies 
Senki sem kívánná a gyerekének, hogy diszlexiás legyen. Vagy mégis?
5. Emil „Jay” Freireich 
„Hogyan csinálta? Nem tudom.”
6. Wyatt Walker 
„A nyúl a leggógyisabb az összes állat közül, amiket a Jóisten a világra csinált.”

III. A HATALOM KORLÁTAI

7. Rosemary Lawlor 
„Én nem így születtem. Ezt csak rám kényszerítették.”
8. Wilma Derksen 
„Mindnyájan tettünk, vagy legalábbis tenni akartunk valami szörnyűt életünkben.”
9. André Trocmé 
„Kötelességünknek érezzük, hogy tudassuk önnel, élnek köztünk bizonyos számban zsidók.”

Köszönetnyilvánítás 
Jegyzetek 
Név- és tárgymutató